Podcast

Sziasztok!

Ma pótolni szeretnék egy órai feladatot, ugyanis aznap folyton elment az internetem. A feladatom az volt, hogy válasszak egy wikipédiával kapcsolatos szöveget, és ágyazzam be annak a linkjét ide.

Íme a választottam:

 http://informatikaazoktatasban.blogspot.hu/2016/05/wiki-szocikk-az-online-kerdoivekrol.html

Ez a cikk az online kérdőívekről szól. Szerintem nagyon hasznos manapság online kérdőívet készíteni egy beadandóhoz, kutatáshoz, szakdolgozathoz, hiszen jóval több emberhez tud eljutni, ráadásul környezetkímélő is, több száz oldal nyomtatását úszhatjuk meg általa :) Olvassátok el a cikket, és mindent megtudtok a dologról :)

Szófelhő

A szófelhő a szavak kiemelésével összeállított kép. Számos program áll rendelkezésünkre, hogy bármikor, bárhol készíthessünk ilyen képeket az interneten.Szerintem a szófelhő manapság nagyon jól alkalmazható az oktatásban. Akár egy lezárt anyag összefoglalására, akár egy új anyag vázolásához, nagyszerű lehetőséget ad a figyelemfelkeltésre. Nagy előnye, hogy a vizuális beállítottságú tanulók könnyebben tanulhatnak, ismételhetnek ennek segítségével. 1. Nyelvtan órán használnám először, ahol a szófajokat ábrázolhatnánk ezzel a módszerrel. Például a felhő közepében szerepelne az Ige szó, é.s az alak többi részét igékkel töltenénk ki, amit közösen gyűjtünk össze. Ezt a feladatot 5-6. osztályosokkal valósítanám meg. 2. Szintén nyelvtan órán használnám a nyelvújítás témakörében 11. osztályosokkal. A feladat az lenne, hogy készítsenek egy szófelhőt olyan szavakból, amelyek nem honosodtak meg a nyelvünkben. 3. Szintén irodalomórán egy-egy költő, költői pálya összefoglalására is használhatom a szófelhőket. Amikor előtérbe kerül egy új költő, átvesszük az életrajzát, majd rátérnénk a költészetére. Ebben segíthet egy-egy felhő, hogy kiemelhessem azokat a részeket, amiket igazán fontosnak tartok,így a diákot is segítem abban, hogy lássa a lényeget. 4. Történelem órán összefoglalás órán használnék több felhőt. Könnyen lehet őket egy-egy esszéhez segítségként adni, vagy éppen a diákoknak kell megcsinálniuk, hogy lássam, tudják-e, mi az elengedhetetlen szó, fogalom a témakörben. Én ehhez csináltam egy szófelhőt, melynek témája az antiszemitizmus az 1920/30-as években.

21. századi kézségek

Sziasztok! Ebben a blogbejegyzésben a 21. századi készségekről szeretnék beszélni. Találtam egy nagyon találó videót, így mielőtt tovább olvasnád a bejegyzést, kérlek nézd meg :) 

Először a videó a kreatív gondolkodást jelenti meg. Mondanom se kell, hogy a mai világban ez a kompetencia nagy hangsúlyt kap, mert számos probléma kerülhet elénk a munkahelyen, otthon, amit egy kis kreativitással egy percen belül meg kell oldani. Fontos hogy elvonatkoztassunk a nyilvánvaló dolgoktól, és újraértelmezzük a látszólag elszigetelt kapcsolatokat. Nagy szerepe van a digitális műveltségnek, hiszen azon kíül, hogy ezekkel megkönnyebbíthetjük életünk, a kommunikáció egy része is folyamatosan itt zajlik,és manapság kiemelten fontos, hogy semmiről se maradjunk le. Ez is utal a hatalmas információáramlásra, amiből minél többet magunkénak akarunk tudni, hiszen manapság fontos, hogy mindenről lehetőleg minél korábban értesüljünk. Persze ez ekkora infómennyiségnél hihetetlenül nehéz feladat.
Manapság rengeteg kompetenciát kell elsajátítani, alapvető elvárás, hogy univerzálisak legyünk, és több mindenhez is értsünk. Így most csak erről a pár kompetenciáról írnék, és reméljük, lesz még hasonló feladat az órán.

Az én oktatási filozófiám

Már a bemutatkozós bejegyzésemben is felsoroltam pár pontot, de itt a lehetőségem rá, hogy ezt bővebben is kifejtsem.

Én személy szerint nem a lexikális tudást tartom a legfontosabbnak, Jó ha tudja a diák, hogy mikor volt a mohácsi csata, vagy ki volt Radnóti Miklós, de számomra az élvezet van az első helyen. Hogy miért? Mert ez ki fog később is hatni rá. Azt szeretném  majd, ha az én órámat élvezni legjobban; ha eszébe fog jutni 10-20 év múlva, hogy mikor vettük a szonetteket, milyen játékkal vezettem rá őket; ha otthon párszor újra meg fogják hallgatni az Ágnes asszonyt Latinovits előadásában. Ezek mind azt fogják jelenti, hogy hazavittek valamit tőlem, belőlem.

De ne fussunk ennyire előre. Megpróbálom pontonként összeszedni a legfontosabb meggyőződéseimet, és megmagyarázni azokat.

1. Kompetenciák fejlesztése

Igen, tudom, minden PPK-s óra kedvenc szópárosa. De mi többet is adhatnánk egy diáknak? A kompetenciák segíteni fognak neki az egész életében. Ha ki tudja szűrni a lényeget egy szövegben, ha van forráskritikája, ha megfelelően használja az internetet, technológiát, akkor már tanárként sikeresek vagyunk. Semmi nem rossz, még a technológia sem az ördögtől van, csak tudni kell használni.

2. Sokszínűség, kreativitás, unaloműzés

Ebben a pontban nagy jelentősége van a technológia adta lehetőségnek, amit nagyon fontos kihasználni, megismerni, és figyelembe venni, ezért, most erről szeretnék beszélni.

Manapság a fiataloknak több ingerre van szükség ahhoz, hogy figyeljenek. A magyar és a történelem tárgyakat a többség egyébként is unalmasnak tartja, és sokan úgy gondolják, nem is lehet ezen változtatni. Pedig de! Kezdjük a történelemmel. Folyamatosan jelennek animációk történelmi eseményekről, csatékről, de mutathatunk filmrészleteket is (Sacra Corona), musicaleket (István, a király), zenéket (Belga). Megbeszélhetjük, mi az ami tényleg úgy történt, mint ahogy látjuk,és mi az ami nem. Ha látják és hallják, könnyebben tanulják majd meg, illetve jobban látják a problémakört, könnyebb feldolgozni egy-egy témakört.

Magyar nyelv és irodalom órán is megtehetjük ugyanezt, sőt! Még több filmet találunk könyvfeldolgozásokból (Arany ember, Egri csillagok), illetve versek előadása, megzenésítése is található bőven az interneten. Ezeken kívül egy kis kreativitással interaktív táblára is lehet feladatokat csinálni, ezekben segítenek minket oktató anyagok is.

3. Ebbe a pontba szeretném belesűríteni a már bemutatkozáskor megírtakat, ez számomra az arany hármas:

- Soha ne hitesd el a gyerekekkel, hogy buták.  

-Soha ne alázd meg a diákokat!

-Hitelesség, szakmaiság

Ezekről már kifejtettem a véleményemet, de azért összefoglalom. Úgy vettem észre, ezek lapvető problémák manapság. A tanár hangosan és névvel felolvassa a rossz válaszokat, megalázza szóban a diákot társai előtt egy rossz felelet után. Ezek után nincs önbizalmuk a gyerekeknek, és mondjuk ki, elhiszik magukról hogy hülyék. Pedig minden kis diák egy agyagtömb, és nagy szerepünk lesz abban, hogy egy műalkotáshoz járulunk hozzá, vagy egy alaktalan tömbhöz. Segítenünk kell nekik, és ki kell alakulnia egy kölcsönös bizalomnak.

A lexikális tudásunknak is helyén kell lennie, hiszen példát kell mutatnunk. Nem szabad könyvből felolvasni a tanagyagot, mert a diák érezni fogja a hiányosságot, és fel fogja tenni a kérdést magában: ha a tanár se tudja, akkor én minek tanuljam meg? Ha pedig egy-egy nehezebb kérdésre mi sem tudjuk a választ, be kell ismerni, és kihasználni a technológia lehetőséget: nézzünk együtt utána!

Röviden ennyit gondoltam megosztani a kérdésben, remélem sikerülni fog ezek alapján tanárként élnem és dolgoznom.

A technológia szerepe a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésében, fejlesztésében és a pedagógiai folyamat tervezésében

1. A tanulói közösség alakulása, segítése

Sok lehetőség van már arra, hogy egy közösség interneten keresztül mindennapos kapcsolattartásra lehessen képes. Osztályok esetén facebook csoportot, illetve a online osztálytermet is létre lehet hozni. Ez azért jó, mert a diákok egyből megtalálják egymást, látják osztálytársaik eltelhetőségét. Csoportos házi feladat esetén könnyebben tudnak kommunikálni, egy betegség után hamar és könnyen tudnak pótolni. Lehet képeket küldeni, szavazást létrehozni, ami megkönnyíti például az osztálykirándulás helyszínének megválasztását. Fel lehet rakni a házi feladatokat emlékeztetőül, a tanár akár meg is oszthat a tanulásban segítségre szolgáló tartalmakat. Mi a facebook segítségével tudtuk könnyen megszervezni a szalagavatót. Különböző zenéket raktunk fel, ruhákról képeket, majd szavazást hoztunk létre. Manapság muszáj az online oldalak lehetőségeit kihasználni.

2. A pedagógiai folyamat tervezése

Erre is számtalan lehetőség van a technológia segítségével. Lehet tervezni excel táblázat segítségével például: dátumokkal fel lehet vezetni, mit tervezünk az akkori órára, és látjuk hogy hova fogunk jutni június közepére. Vagy éppen fordítva: megnézzük, milyen ütemtervet kell készítenünk ahhoz, hogy az eltervezett célunkat befejezhessük a tanév végére. Ebben sok telefonos alkalmazás is a segítségünkre lehet, illetve találunk online tervező honlapokat is (pensu.com. "Titkos napló", amibe lehet rögzíteni a terveket/span>

Szerintem fontos és hasznos beépíteni egy tanár mindennapjaiba a technológia vívmányait. A diákok is szívesebben használják őket, és megkönnyíti mindannyiunk életét is.

Rólam

Sziasztok Kedves Olvasók!

Horváth Zsófia vagyok, 20 éves. Harmadik évemet kezdtem az ELTE  épületében, szorgosan készülve, tanulva, hogy végre a diákok közé szabadítsanak. Igen, tanárnak készülök, magyar-történelem szakos hallgató vagyok. 

Már kis koromban is tanár szerettem volna lenni, bár akkor inkább még csak a nyári szünet és a hatalom inspirált. Akkoriban úgy tűnt, egy tanár szava szent, és bármit megtehet. Az évek során a motivációm átalakult, és rájöttem, hogy én segíteni szeretnék abban, hogy mások könnyebben tanuljanak. Leültem a testvéremmel matematika feladatokat megoldani, majd az osztálytársaimnak is segítettem.

Hogy miért pont a magyar és a történelem?

Fogalmam sincs. A kérdésre a válasz számomra megfogalmazhatatlan, foghatnám a tanárokra, arra hogy szeretek olvasni, vagy hogy könyvek között nőttem fel. De egyik se lenne jó válasz. Szeretném azt hinni, hogy inkább ők választottak engem :)

Mit tanultam eddig?

Nem lenne elég 500 szó arra, hogy ezt megválaszoljam (pedig nekem csak egy 500 szavas bejegyzést kell írnom :) ), tehát csak kiemelnék néhány gondolatot.

- Soha ne hitesd el a gyerekekkel, hogy buták.  

2 éve korrepetálok kicsiket és nagyokat, manapság már szinte minden nap tartok valakinek órát. Észrevettem, hogy az alapvető probléma az, hogy nem  merik elmondani, hogy mire gondolnak. Tele vannak bizonytalansággal, ami miatt még a jó választ se merik kimondani.

-Soha ne alázd meg a diákokat!

Megrettenve hallgattam azt a történetet, melyben a diákom elmesélte, hogyan alázza meg őket a tanár. Hangosan, névvel ellátva olvassa fel a rossz válaszokat az osztálynak. Most már tudjuk is, miért nem mer megszólalni a diák a jó válasszal se....

-Hitelesség, szakmaiság

A harmadik fontos alappillére a tanári hitvallásomnak, hogy hitelesnek kell lennem. Ha azt mondom, hogy egészségtelen a cigaretta, akkor ne álljak ki az iskola elé minden szünetben. A másik fontos dolog, hogy tudjam, mit kell tanítanom. Ne a tankönyv mondja meg nekem, ne onnan kelljen felolvasnom. Azzal azt sugároznám a diáknak, hogy én se tudom. Akkor ő minek tanulja meg?

Természetesen folytathatnám a listát, de akkor ennek a bejegyzésnek soha nem lenne vége. Jó hely az ELTE, hasznos a PPK, még ha sokszor a hallgatók szájából nem így tűnik. Remélem majd ha végeztem az egyetemmel, visszamehetek oda tanítani, ahonnan én jöttem, és büszke lehet rám a tanári kar :)